Elég sok blogposztot írtam már életemben, de ez az egyik legnehezebb. Közel négyezren követtek itt és ez nagy elismerés nekem, pontosan ezért muszáj őszintének lennem: felhagyunk a direkte próbálkozással babaügyileg.

A második sikertelen lombik - hozzáteszem, hogy a Kaáli Intézetre úgy egészében, de különösen Barabás Valira és Balla doktor úrra mindig nagy szeretettel gondolok vissza és remélem Valikámmal maradunk barátságban ezután is - meghozta az érzést, hogy ne akarjam mindenáron. Tudom sokan vagytok itt velem, akik többedjére próbáltátok, nem adtátok fel, küzdötök, és van, akiknek a jó Isten a sok küzdelem jutalmául babát is adott. Talán nekem is fog. De ez a blog nem szólhat már erről, hiszen azon kívül, hogy ...

Izgultam nagyon, hogy mit mutat a vérvétel eredménye. Marci is velem jött. Az elsőnél nem. Itt babonából már jött. Nem ezeken múlt. Igazából nem is tudom, hogy min...

Május harmadikán lettem negyvenhárom és ezzel együtt valami végtelen béke töltött el. Az életem minden egyes pontján - a legszörnyűbbeken is - tudtam, hogy vigyáznak rám, és hogy bármi ami történik velem, az a legjobb, ami történhet.

Az első lombik-programmal ellentétben, most teljesen ellazulva vágtam bele. Legyen, ahogy a legjobb. Ha szeretne jönni az a kis élet, hát itt vagyok. Itt van mindenem: a testem, a lelkem. Szeretettel fogadom.

Nem akart jönni. Lehet, csak most nem. Lehet, egyáltalán nem...

Döbbenetesen sok tanácsot és ötletet írtatok nekem az elmúlt ...

Holnap reggel vérvétel. Minden kiderül. Félek. De erről majd inkább holnap írok.

Ma dicsekedni van kedvem. Szoktatok befőzni? Hát tavalyig én sem. Amíg DrágajóAnyám élt rendszeres évi program volt az eper és a barack eltevése a téli hideg napokra. Untam. Feleslegesnek tartottam és persze soha nem segítettem benne. Minek az? Ott a bolti. Jó az!

Aztán Anyu meghalt. A kamrája polcán pedig büszkén sorakoztak a befőttek, lekvárok. Az értékük nagyjából százcsilliárdra emelkedett. Amikor nagyon magamban voltam, fogtam egy szelet kalácsot és ünnepélyesen megkentem dzsemmel. Mintha ott lett volna Anyu is. Az Ő keze munkája. Az Ő ízesítése... és rohamosan fogyni kezdtek a polcról. Teljesen pánikba estem, hogy mi van, ha már nem lesz több... ...

Hogy vagytok? Köszönöm, én jól. Nagy gondolatok mozognak bennem. Életről, sorsról, merre megy az utam-ról... Folyamatosan járok kineziológushoz - ahogyan azt már többször írtam - , egy beszélgetés alkalmával kiszámoltuk, hogy mi az irányom. Május 3-án születtem és azt mutatták a számaim - a születési adataim -, hogy május 2-áig le kell zárnom - vagy magától is lezárulnak - a nyitott, kérdéses dolgaim.

Döbbenetesen sorjáztak az események. Régi szerelmek, kapcsolatok, barátságok bukkantak fel és kerültek a helyükre... és megérett a gondolat: két és fél év után végre eljött az idő és eltemettem DrágajóAnyámat.

Sokat gondolkodtam erről. Amikor elment, jó volt, hogy itt maradt mégis kicsit velem... mégis együtt ...

Szeretem az Alföldit. Ezt csak azért írom le rögtön az elején, mert ha valaki nem szereti közületek, akkor már itt kiléphet és megkímélheti magát az elkövetkező ömlengő imádattól.

Hol kezdődött? Mármint a mi - részemről egyoldalú - szerelmünk? Nyilván, amikor az Rtl-en elkezdett műsort vezetni reggelente. Imádtam. Könnyed volt és okos. Aztán figyelni kezdtem. Pont olyan kutyája volt akkoriban, mint nekem (bobtalil). Húúúúú, micsoda egyezés! Művész volt. Nagybetűs. Érzékeny. Szerethető.

Aztán rövid időre eltávolodtunk. :-) A könyve itt díszeleg a polcon és a rajongásomat az sem változtatta meg, hogy bevallotta másságát. Úgy voltam vele, mint George Michael-lel: ha az enyém nem lehet, akkor más nőé se legyen. :-)

És ...

Voltam Rapülők koncerten. de szerintem írtam is róla. Na, az egyik kedvenc nótámat anno Szulák Andi (most TóthVerácska) énekelte. Átmeneti csók. Ez a címe. Ott hangzik el ez a pár sor:

"hmm tudom a könyvekből
hogy az ölelésből elég egy kis adag ha őrjítő
s ahogy minket elkerül az idő
hát csak a szádat tartsd hogy ezt a századot
na meg az átlagot túléljem veled
elég csak egy csók csupán naponta délután
és csak a ráncaidat veszítheted"

Mi, akik negyven felett vagyunk picivel (vagy alatta), tudjuk ez nem igaz. A csókolózástól - ugyanúgy, mint minden mimikával járó tevékenységtől - egyre több ráncunk lesz. És még egyre több... Kinek hol. Nekem speciel a homlokomon, meg a két szemöldököm között. Nyilván a gondok... ...

Negyven feletti életem jelentős része a nagy felismerések tükrében zajlik. Ma kozmetikában voltam. Ti milyen sűrűn jártok? Most elsősorban a kortársaimat szólítom meg, mert Nektek kedves huszon-harmincasok, még nincs ilyen égető szükségetek rá.

Pár évvel ezelőtt - az akkori léha életem rendes hétvégéjét élve - bulira készülődtem. Ruhák már kikészítve. Smink. Nagy tükör, jelentős fény. És a döbbenet: orrszőr! Párdon?! Nagyítós tükör elő! Ott van az, nem kétséges. Az volt az első felismerése az emberi működés csodájának. Úgy valahogy lehetett, hogy a Nagy Tervező rájött a teremtménye   bizony öregszik. Kompenzálandó a romló szemeket, a nem kívánatos szőrszálakat - úgymint orrszőr, női bajusz, állszőr és ...

Sziasztok! Hogy vagytok? Olyan szuper ez a hét, középen ezzel a szerdával. Úgy éltük meg, hogy hétvége van. És ma újra csütörtök. :-) Ki lehetne bírni minden áldott héten.

Babaügyileg most a természetes alkotási folyamatban tartunk. :-) Annyi hormont meg vitamint szedek, hogy hátha a pinduri a naturális megoldást választja és végre tiszteletét teszi. :-)

Amíg nincs különösebb történés, addig engedjétek meg, hogy más témákkal szórakoztassalak Titeket! :-)

Ez egy régebbi írásom, de valahogy a lelkesedésem nem változik. A Comic Tattoo - szerintem - a világ legjobb ilyen helye. Kelemen Zsoltival és párjával Diával mondhatom, hogy igazán jó barátságba keveredtünk. Dia végre tetoválógépet vett a kezébe és a legújabb csajos ...

Orvos vagy alternatív megoldások? Ti mi mellett döntötök?

Ahogy halad előre az életem, úgy nyílnak új és még újabb utak, az irányt illetően. Szeretem az orvosokat. Valahogy ilyen orvoshívő családból származom. DrágajóAnyám Zubek doktor úrban hitt, aki amikor nyugdíjba ment, a fiának adta át a praxisát, benne Anyut meg engem is (pont, mint a Kórház a város szélénben Sova doktor).

A babaprojekt (de utálom ezt a szókapcsolatot) is valahogy rögtön egy orvosnál kezdtem el, de két kezelés között hagyom magam sodródni.

A sodródásban persze van egy komoly segítségem. Emlegettem már a hölgyet, ő H. Varga Mariann, aki Dr. Jazzy címmel nagyon érdekes műsort vezet a kedvenc rádiónkban. Mariannka sokat segített már nekem. Amikor ...

Van bármi olyan az életetekben, amihez ragaszkodtok, bár tudjátok nem helyes?

Amikor múlt kedden kiderült, hogy ezek a kis lelkek mégsem minket választottak családjuknak, nagyon elkenődtem. Bár, ha igazán őszinte akarok lenni (és itt valahogy ez szokásom), akkor egy hét után éreztem, hogy nem történik semmi csodálatos odabenn. Amikor február 7-én a két csodahelyes, megtermékenyített petesejtet visszaültették belém, az valahogy olyan igazi volt. Nem vagyok egy felhők felett járó valaki, inkább a materialista vonalat erősítem, de ott és akkor picit anyának éreztem magam. Nem fogdostam percenként a hasamat, de fürdés után este, lefekvéskor Marci meleg kezét olyan jó volt a rátenni. Próbáltam kímélni magam, de sokat veszekedtünk abban a ...